Pár hónapja meglepődve olvastam a hírt, hogy Nagy László a magyar válogatott és a Barcelona kézilabdacsapatának átlövője esetleg országot vált és ezek után a spanyol válogatott szurkolóit boldogítja. 

Akkor azt hittem, hogy csak megkeresték, hogy csak felmerült, hogy a spanyolok szeretnék csak a csapatukban tudni, fel sem merült bennem, hogy a mi Nagy Lacink új hazát választana magának. Megnyugtattam magam, hogy aki ennyi csatába vezette válogatott társait, nem lenne képes erre.

Aztán pár napja villámcsapásként ért a hír, hogy ha Nagy Laci majd eldönti hogy döntött, mindenkivel közli. Ha majd eldönti? Mit kell ezen eldönteni? Lehet, hogy csak én vagyok földhözragadt, nem is sportolok, nem látok bele a sportolók világába, de abban biztos vagyok, hogy egyik másik ország csapatában sem tudnék úgy küzdeni, mint a magyar címeres mezben. Akinek ez nem megtiszteltetés, annak nem kötelező itt maradni, el lehet menni. 

Állítólag 3 millióval terhelnék meg a Szegeden nevelkedett játékos számláját a spanyolok, akik eddig is honosítások tömkelegét hajtották végre, gondoljunk csak Rutenkára és Sterbikre. Csak a pénzen múlna? Kit tudja? Lacinak gondolom nem kevés eurót utal át havonta a Barcelona. Hogy biztos, spanyolországi letelepedést szeretne biztosítani családjának? Duma.. Az EU-ban nem lehet probléma ez, és ha maradna magyar válogatott, de megszerezné a spanyol útlevelet? Nem hiszem, hogy akadálya lenne, így a kecske is jól lakna és a káposzta is megmaradna. 

Itthon e huzavona után már mindig szkeptikusan fogjuk figyelni Laci válogatottbeli karrierjét, ha esetleg maradna, hiszen hajlamosak lennénk egy-egy meccs után, hogy számára nem fontos a magyar válogatott, nem teszi oda magát. 

Szégyenteljes esemény ez, aminek nem szabadott volna megtörténnie, nem szeretném megélni, hogy magyar-spanyol meccsen Lacit a spanyol himnusz közben mutassák.

LACI, MARADJ!!!

Őri Tamás