Nagyon régen, eme felfokozott idegállapotban meg nem mondom mikor, úgy 15 éve vertünk meg utoljára tétmeccsen, selejtezőcsoportunkból továbbjutó válogatottat. Most sikerült, ráadásul idegenben, Dániában tudtunk nyerni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a dánoknak ez már tét nélküli mérkőzés volt, hiszen ők már az előző fordulóban bebiztosították a helyüket a dél-afrikai világbajnokságra.

Pedig milyen rosszul indult, az első 20 percben a dánok akár 3 góllal is elhúzhattak volna, de a csapat rendkívül jó napot kifogó kapusa, Babos Gábor bravúrjaival tartotta a lelket társaiban. A félidő közepén kijöttünk a szorításból és góllal tudtunk befejezni egy akciót. Rudolf passza után Buzsáky mattolta Sörensent. Végül egy gólos előnnyel mehettünk pihenőre. 

A második félidőben egy felbátorodott magyar csapatot láthattak a pályán a nézők, többet támadtunk, de csak nem tudtuk megadni az északiaknak a kegyelemdöfést. Erre Vargának két lehetősége is akadt, először belevetődtek a lövésébe, másodszor pedig kb. 3 méterről a felső lécet találta telibe. A tehetséges középpályás feltehette volna a koronát remek teljesítményére. Azonban a csapat még ezt is elbírta, hiába szegezett ode minket a kapunkhoz a legvégén az ellenfél, már nem tudtak újítani, így bravúrgyőzelmet arattunk Koppenhágában.

Én is csak osztani tudom Knézy Jenő véleményét, miszerint kár az itthon elvesztegetett svédek elleni pontért, hiszen a mai győzelmünk fényében akármi is lehetett volna belőle. Persze ne álmodozzunk, a fontos pillanatokban nem jöttek össze a dolgok, de legalább az alapcsapat megmarad az EB-selejtezőkre, amire lehet építeni.

Azt hiszem Buzsáky gólja vezette ki a csapatot abból a szürke letargiából, amiben már 3 meccs óta szenvedett a csapat és végre mertünk játszani, mertünk támadni. Ennyit tesz, ha nem csak egy csatár próbálja meg felvenni a kilátástalan harcot a védőkkel. Rudolf játéka szemmel láthatóan levette a terhet Sanyi válláról, aki olyan dolgokkal kápráztatta el a nézőket, amiről azt sem tudtuk eddig, hogy képes az ilyesmikre. Remélhetőleg Koeman ezt a kétcsatáros felállást bevéste a jegyzetfüzetébe és ezután csak így küldi játékosait a pályára.

A támadószekciónkra nem lehet tehát panasz. A mögöttük helyet kapó Buzsáky jól osztogatott, erős testalkata miatt nem lehet elnyomni, remekül megértette magát Rudolffal. Dzsudzsáktól viszont én személy szerint többet várok, a válogatottban nem tud olyan lendületes elfutásokat és cseleket bemutatni, mint a PSV-ben.

A szűrők az első félidő elején nem voltak a helyzet magaslatán, de később feljavultak ők is. Tóth Balázs sok labdát összeszedett, de az igazi meglepetés a 2. válogatott meccsét játszó, Varga Józsi volt. Vannak futballisták, akik ha a pályán vannak, megnyugvással töltik el a nézőt, a Debrecen játékosa ilyen. Megalkuvást nem ismerő futballista, aki szerintem a mezőnyben a legtöbbet futotta, ütközte és még csatárokat megszégyenítő módon ért oda az ellenfél kapujához is. Az egész pályát bejátszotta. Egyszer a lécet is eltaláló Józsi tökéletes estéjéhez csak az az elmaradt gól kellett volna. Igazi értéke ő a magyar focinak, akinek nagy jövőt jósolok, ráadásul éppen hiányposzton szerepel.

A védelem a meccs eleji megingásoktól eltekintve jól állta a sarat, később csak távoli lövésekkel veszélyezették a kapunkat a dánok. A Juhász vezette védelem stabil volt. Bodnár és Halmosi is jól teljesített, felértek az ellenfél kapujához és voltak veszélyes beadásaik.

A mezőny legjobbja ezen az estén Babos Gábor volt, aki ihletett formában védett, mindent fogott, ami a kapujára jött, a második félidőben volt egy távoli lövés, amit óriási robinzonáddal piszkált ki a pipából. Sokat köszönhetünk neki ezen az estén.

Végre győztesként hagytuk el a pályát egy olyan válogatott ellen tétmeccsen, amely sokkal magasabban jegyzett a mi csapatunknál. Ne feledjük továbbá, hogy ebben a selejtezőcsoportban csak mi(!) tudtuk megverni Dániát és mi szereztük ellenük a legtöbb pontot. 

Ennek most már tényleg fel kell szabadítania a gátlásokat, hogy legközelebb a svéd meccshez hasonló csatákat is meg tudjunk nyerni!

HAJRÁ MAGYAROK!

Ő.T.