A Karácsony a szeretet ünnepe. Ekkor a szokásosnál is jobban figyelünk egymásra és úgy érezzük, hogy ezekben a napokban sokkal meghittebb szeretteink közt a hangulat. Ilyenkor a megszokott zsörtölődések is megszünnek odahaza.
Valami hasonló érzés tölthette el azokat a szemben álló német és angol katonákat, akik az első világháború szörnyűségei közepette, 1914 karácsonyán, a fegyverszünet alatt nemcsak cserélgették értékeiket, hanem kifejezetten keresték egymás társaságát.
A közvetítő szerepét a futball játszotta. Az ellenséges katonák közt ekkor játszódott le minden idők legcsodálatosabb meccse, amely megmutatta, hogy a Karácsony és a foci szelleme képes békét hozni a legnagyobb gyűlölködések idején is.
A Die Welt című német lap pár évvel ezelőtt megjelent számában összegyűjtötte a frontról hazatért katonák beszámolóit és közzé tette több nagyon megható karácsonyi történetet is.
Frank és Maurice Wray brit katonák írták levelükben szeretteiknek haza karácsonyi élményüket a Nordflandern közelében fekvő Ploegsteert-Wald erdőből 1914 decemberében.
"Kellemes élmény volt, amikor a karácsonyi fegyverszünet alatt a szemben álló lövészárkokból előmásztak a katonák, hogy elgémberedett tagjaikat kinyújtóztassák és tudták, mivel a fegyverek hallgatnak, nincs okuk félni a másik féltől, kisvártatva az arcvonalak közt, a senki földjén barátkozni kezdtek egymással, cigarettát és egyéb emléktárgyakat cseréltek egymással, például gombokat, jelvényeket. Azonban a britek hegyes sisakja volt a legmegbecsültebb értéktárgy, amiért marhahúskonzervvel illetve alma- és szilvalekvárral fizetünk.
Másnap kiáltásokat hallottunk a senki földje felől: "Tegnap elcseréltem a kalapomat és ma nagy szemlét tartanak nálunk. Kérlek adjátok kölcsön nekem a sisakot!" - Úgy is lett. Minden a megállapodás szerint történt, ami társunknak plusz marhahúskonzerv fejadagot jelentett.
Ezekben a békés napokban fordult elő az a hihetetlen esemény, hogy együttes cigarettázás közben előkerült a focilabda és rúgni kezdték a bőrt a brit és német katonák."
Azt már a Daily Mail korabeli száma írja, hogy "a játékot látva mindkét oldal katonái kiugráltak a lövészárkokból és egyenruháikat földre dobálva futottak középre. Ekkor csodálatos dolog történt, futballmeccs vette kezdetét."
A meccset egyébként a németek nyerték, állítólag tizenegyesrúgásokkal, de az eredmény azt hiszem teljesen mellékes, a lényeg az, hogy a háború alatt is képes volt a világ legszebb játéka barátságokat kovácsolni azok közt, akik pár nappal előtte még egymás életére törtek.
Szép is lenne, ha a világ minden gondját meg lehetne oldani focival!
Ő.T.
